Hogy mindezek a funkciók ne csak zárt rendszerekben, hanem széles körben elérhetők legyenek, szabványos megoldásokat kell alkalmazni. Ezen szabványok a H.323 - ami az IP hálózatokon történő multimédiás tartalmak átvitelét írja le, valamint a H.320 szabvány - ami az előző, ISDN világban használt párja. Az ISDN egyre inkább háttérbe szorul annak ellenére, hogy természetesen a hagyományos telefonok világához ma még többnyire ISDN-en csatlakoznak az IP-s rendszerek. Az előző kettőt kiegészítve elterjedt a SIP protokoll, amely ugyan még nem szabvány, de jelentős szerepet játszik a unified communication fejlesztésekben.

Mindenképpen fontos a szabványokról említést tenni az UC kapcsán, hiszen a folyamatos fejlesztések és új funkciók bevezetése, illetve széleskörű elterjedése csak akkor lehetséges, ha ezeket szabványos felületeken a többi gyártó berendezései is értelmezni tudják. Értve ez alatt a kép- és hangkódolásokat, titkosítást, alkalmazás megosztást, állapot kijelzést, és még sorolhatnánk. Természetesen minden gyártó igyekszik a többivel szemben előnyre szert tenni egyre újabb és újabb, jobb minőségű hang, illetve kép továbbítási megoldások bevezetésével, de ezeknek a megoldásoknak igazán akkor van eredménye, ha szabványos keretek között tudják ezeket a fejlesztéseket megoldani.

Egy példát kiragadva a számos fejlesztésből, a hangkódolások fejlődését nézzük meg közelebbről. Természetesen a hangminőség, illetve a hang átvitele a különböző hálózatokon is számos oldalról közelíthető, hiszen mintavételezés, tömörítés, hibatűrés, illetve a szükséges sávszélesség is mind fontos tényezők lehetnek.

A fenti példából is jól látszik, hogy a megfelelő együttműködésben mennyire fontos lehet a szabványos megoldások használata – nem csak a hangkódolás, de a képátvitel, illetve az egyéb funkciók használhatósága érdekében is..

A manapság elterjedt rendszerek, kihasználva a legújabb technológiák nyújtotta lehetőségeket, kezelni tudják akár a HD felbontású (1920 x 1080) kép, CD minőségű, akár stereo hangátvitelt éppúgy, mint a PC-s alkalmazások natív módon történő megjelenítését.

Ahogy a perifériális technológiák és a felhasználói igények fejlődnek, egyre több új megoldás kerül be természetesen az UC világába is. Technológiai kiállításokon már lehet látni a 3D-s, vagy akár a holografikus megjelenítést, ami ugyan ma még futurisztikusan hat, mégsem lehet kizárni a megjelenését ezen a területen sem.

Napjainkban azt lehet látni, hogy a unified communication, mint technológia egyre közelebb kerül annak a célnak a megvalósításához, hogy teret és időt legyőzve egyre személyesebbé tegye az üzleti kommunikációt. Technológiai oldalról ennek már adottak a lehetőségei. Nekünk felhasználóknak kell változtatnunk kommunikációs szokásainkon, hogy ezek a megoldások egyre inkább részesei legyenek mindennapjainknak.